Több mint fél évszázaddal ezelőtt a magyarországi farsangi mulatságok teljesen másként néztek ki – az volt az igazi ünnepe az egyszerűségnek és a fantáziának. A Fortepan felvételei mutatják, hogyan szólt a zene az iskolai és közösségi bálokon, az asztalokon pedig töltött fánk és házi sütemények voltak. A maszkok és jelmezek egészen más emberekké változtatták a résztvevőket, átmenetileg félretolva a mindennapi gondokat.
Akkoriban a legfőbb jellemző az otthon készített volt: kész jelmezek és kölcsönzős ruhák ritkán voltak elérhetők, ezért a szülők és nagyszülők kéznél lévő anyagokból alkottak. Karton, szövetdarabok és régi ruhák kalapokká, királyi öltözetekké, állatmaszkokká vagy félelmetes jelmezekké változtak – minden a készítők és gyermekek képzeletétől függött.
A farsang városokban és falvakban máshogy zajlott: a városokban a kultúrházakban bálokat és diszkókat rendeztek, a falvakban pedig inkább a jelmezes házról-házra járást és zajos felvonulásokat kedvelték, ünnepiesen elkísérve a tél utolsó napjait. Gyakori volt a nemi szerep felcserélése is – férfiak női ruhákban, és fordítva –, hiszen a lényeg az öröm és az ünnep alkalmával megszüntetett szabályok voltak.
A változások és a tömeggyártott maszkok megjelenése ellenére a farsang lényege változatlan maradt – ez egy lehetőség együtt lenni, nevetni és kreativitást mutatni. A retró fotók emlékeztetnek arra, hogy a jó hangulathoz egyáltalán nincs szükség drága kellékekre – néha elég a fantázia és a szerettek társasága.
