Pickle nevű siket kiskutya élete nehézségekkel indult. Korábbi gazdái, akik nem voltak tisztában különleges igényeivel, egy tenyésztőtől vásárolták meg, majd három hónapos korában a southamptoni Blue Cross menhelyre adták. Halláskárosodása miatt félénk és bizonytalan volt, de a menhely gondoskodó személyzete úgy döntött, hogy esélyt ad neki egy új életre.
Az egyik menhelyi alkalmazott elkezdte tanítani Pickle-nek a jelnyelvet – most már megérti, mikor kell megállnia, és boldogan reagál a felemelt hüvelykujjra. Napról napra bátrabbá, magabiztosabbá és szeretetteljesebbé vált. Az emberek türelmének és szeretetének köszönhetően a kiskutya teljesen megváltozott és felvirágzott, mintha újjászületett volna.
Idővel Pickle szerencsésen talált egy új családot. Egy devoni házaspár fogadta örökbe, akik nemrég vesztették el idős collie kutyájukat. Most gondoskodó környezetben él, imád a tengerparton sétálni és a gazdáival összebújni. „Olyan aranyos – amikor mellé ülünk, a mancsait a kezünkre teszi, mintha megölelne minket” – mondja új gazdája. Pickle története példázza, hogy a kedvesség és a figyelem még azoknak is reményt adhat, akiket egyszer már elfelejtettek.
