Január 17-én országos méretű tömeges keresés indult a 18 éves Egressy Mátyás után: először az Ötkert népszerű klubban látták, majd folytatta útját a városban, és állítólag zavartan viselkedett. A szemtanúk szerint senki sem ajánlott fel neki segítséget; viszont az intézmény és az éjszakai busz sofőrje kijelentette, hogy semmi szokatlant nem vettek észre. A család és az MTK labdarúgóklub később együttesen feltételezte, hogy valószínűleg ő az, aki a Lánchídról a Dunába esett le.
A fiatalember eltűnése erős társadalmi visszhangot váltott ki – a közösségi médiában keresőcsoportok jöttek létre, sokan osztják meg érzéseiket és traumás történeteiket. Felmerültek feltételezések injekciókról vagy italokba kevert anyagokról, valamint szembetűnő a szülők és ismerősök mély aggodalma: sokan már búcsúznak tőle, nem hittek a boldog végeredményben.
A hídon gyertyákat és verseket helyeznek el Mátyás emlékére – az egyik közzétett versben a szerző egy egyszerű, de kínzó kérdést tesz fel: „Segíthetek?” A vers és számos hozzászólás témája az emberiesség elvesztésének kritikája: mindenkinek telefon van a kezében, de a figyelem és a hajlandóság a másik támogatására mintha eltűnt volna.
Az ügyet szakértők is tovább vitatják, a közvélemény pedig több hivatalos információt követel.\
