Brazíliában tilos a vadállatok háziállatként tartása. Ennek ellenére egy Dindim nevű pingvin évek óta látogatja barátját, akivel különleges kapcsolat alakult ki köztük – mindez a brazil partoknál kezdődött 2011-ben.
João Pereira de Souza, egy 71 éves nyugdíjazott kőműves és alkalmi halász, drámai állapotban találta a magellán pingvint – genny borította és kimerült volt. Gondját viselte, és nagy meglepetésére az állat nem akart távozni. Amikor végül elúszott, João nem hitte a szemét, amikor Dindim visszatért, és azóta minden évben felkeresi.
„Úgy szeretem, mint a gyerekem, és ő is szeret engem” – mondta João. „Mások nem érinthetik meg – elűzi őket. De én etethetem szardíniával, megfürdethetem és a karjaimban tarthatom.”
„Mindenki arról volt meggyőződve, hogy nem jön vissza, de ő már négy éve rendszeresen visszatér hozzám.”
João először 2011-ben látta Dindimet – a pingvin rossz állapotban volt, gennyes sebekkel.
„De azóta minden évben 8000 kilométert úszik, hogy újra láthasson” – meséli João.
„Dindim olyan nekem, mint egy gyermek. És amikor meglát, úgy csóválja a farkát, mint egy kutya.”
„Nem viseli el az idegenek érintését – ha valaki megpróbálja, azonnal reagál és megvédi magát.”
„Ez egy rendkívüli jelenség” – mondta Krajewski professzor biológus. „Azt hiszem, João Dindim családjává vált. Talán még egy kis pingvinné is.”
Ez egy gyönyörű történet egy ember és egy vadállat barátságáról. Oszd meg szeretteiddel.
