Diana hercegnőnek nehéz élete volt, tele magányossággal és szülői szeretet hiányával. A válás után édesanyja a saját magánéletére és boldogságára koncentrált, így lánya támogatás nélkül maradt. Diana apja szigorú és hideg ember volt, és Diana soha nem tanulta meg igazán szeretni önmagát. Korai házassága Károly herceggel csak tovább súlyosbította az árulás és az elhagyatottság érzését.
Saját szenvedései ellenére Diana szerető anya és gondoskodó barát maradt. Nagylelkűen megosztotta melegségét szeretteivel, de néha dühkitörésekkel és érzelmi összeomlásokkal fejezte ki belső fájdalmát és magányát. Férje hűtlenségére saját viszonyokkal reagált, amelyekről nem szégyellte beszélni. Sajnos nem mindenki tudta megérteni viselkedését és belső világát.
Diana élete tele volt provokációkkal és ellentmondásokkal. Családja emlékezett érzelmi összeomlásaira és dühkitöréseire, amelyek közül kiemelkedik az az eset, amikor a lépcsőn lelökte mostohaanyját, aki megsértette Diana édesanyját. Nehéz volt ilyen drasztikus cselekedeteket várni a valamikori félénk lánytól, ami csak hangsúlyozza karakterének összetettségét és sokoldalúságát.
